Népzenekutatás

Németh László: Magyar népzene Moldvában – 2. rész

Népzenekutatás Moldvában

A moldvai zene felfedezése

Petrás Incze János klézsei plébános – a moldvai népzenekutatás úttörője

A moldvai folklórról az első gyűjtési adat a 19. századból éppen Klézséből ismert. Petrás Incze János plébános gyűjtött össze népdalszövegeket, amiket értékes megjegyzéseivel együtt levélben továbbított Pestre. Gyűjtésében legjelentősebbek a balladaszövegek. Zenei gyűjtést Moldvában először az 1930-as évek elején végzett Domokos Pál Péter, Veress Sándor, Balla Péter és Lükő Gábor. Több száz dalról készített helyszíni lejegyzéseik és részben fonográfhengereik is fennmaradtak. Az ő gyűjtéseik feldolgozása során fokozatosan körvonalazódott, hogy Moldvát a Bartók által meghatározott négy nagy népzenei dialektusnak (Dunántúl, Felvidék, Alföld, Erdély) megfelelő ötödik dialektusterületként kell kezelnünk.

A tudományos igényű moldvai népzenekutatás az 1950-es években Jagamas János nevéhez fűződik. A Kolozsvári Folklórintézet Archívuma őrzi a Jagamas és munkatársai által Moldvában felvett közel kétezer dallamot, amiben már jelentős hangszeres anyag is szerepel. Sajnos ezt az értékes gyűjteményt mai napig nem ismerhettük meg.

Az MTA Zenetudományi Intézete gyűjteményében találhatók a második világháború után a Dunántúlra telepített moldvaiakkal Domokos Pál Péter és Rajeczky Benjamin által készített gyűjtések. Ezek és Kallós Zoltánnak az 1960-as években készített moldvai felvételei lejegyezve, s részben hangzó kiadványok formájában is megjelentek és már az 1970-es években felkeltették a táncházmozgalom fiatal zenészeinek érdeklődését. A román államhatalom intézkedései azonban a magyarországiak, de még az erdélyi magyarok számára is szinte lehetetlenné tették 1989 előtt a moldvai utazást, így a hangszeres zene és a táncok gyűjtésére a rendszerváltozásig csak nagyon kevés magángyűjtő vállalkozott.

Az 1970-es évek végétől Pávai István népzenekutató vizsgálja a moldvai magyarok zenéjét. Széleskörű tájékozottságát és gyűjtési tapasztalatait szívesen megosztja az amatőr gyűjtőkkel és táncházi zenészekkel. Ezen a helyen köszönöm meg én is iránymutató segítségét amely nélkül jelen irományom nem készülhetett volna el.

A zenészek és a táncházasok az elmúlt húsz évben nagy mennyiségű felvételt készítettek moldvai adatközlőkkel. Vannak köztük nagyon értékes gyűjtések, ám sokan csak azokig a táncosokig, zenészekig és énekesekig jutottak el, akiket a magyarországi fesztiválokon és táborokon is megismerhettünk.