Tázló Demo
20 Aug 2013 | Folk

Moldvai népdalok

Németh László: Magyar népzene Moldvában 3. rész – Moldvai népdalok

A moldvai népdalok

A magyar népzene moldvai dialektusterülete, sok szempontból különleges és színes. Itt maradt fenn a legtöbb régies népzenei elem, ugyanakkor itt érte a népzenét a legtöbb idegen hatás. Vokális népzene szempontjából Moldva határozottan elkülönül a szomszédos Erdélytől. Erdélyen belül a földrajzilag távoli Mezőséggel mutat közös vonásokat. Ez mindkét vidék elszigeteltségével és magas fokú hagyományőrzésével magyarázható. Talán ma már csak Moldvában fordulhat az elő, hogy ha például Klézsén megszólítunk az utcán egy asszonyt, akkor az első három-négy dal között, ami az eszébe jut, biztos, hogy lesz régi stílusú népdal. Ez azért is különleges számunkra, mert az ő hagyományőrzése nem tudatos tevékenység, a lehető legnagyobb természetességgel énekli ezeket a dalokat, mert ezt tette az anyja és a nagyanyja is.

Éneklő asszonyok (Szerbek, Moldva)

Éneklő asszonyok. (Jobbról: Szőcs Katalin.)
Szerbek (Moldva), 2006. 01. 03. Fotó: Németh László

Moldvai népdalaink között túlsúlyban van a régi stílus az új stílusú népdalokhoz képest. A magyar nyelvterület más tájain ez az arány fordított. Az Erdélyhez közelebbi székelyes csángó vidéken (a Tatros és a Tázló völgyében) kissé gyakoribbak az új stílusú dalok, mint a Szeret völgyében. Az új stílusú népdalokat és a népies műdalokat Moldvába főleg az erdélyiekkel együtt katonáskodó férfiak és az 1950-es években működő magyar iskolák tanárai hozták be. Ezek a dalok gyakran módosult, csonka formában találhatóak meg, ami jelzi, hogy a moldvaiak nem érzik magukénak az új stílus formai logikáját.

 

Nagyon sok olyan régi stílusú magyar dallamtípus van jelen Moldvában, amely más területeken nincs meg. A Zenetudományi Intézet 250 olyan nem új stílusú dallamtípust tart számon, ami csak Moldvából került elő. Nagy azoknak a dallamtípusoknak a száma is, amelyek Moldván kívül csak egyetlen másik tájegységről ismertek. A száznál több Moldvából előkerült ötfokú dallamtípus mellett jellemző Moldvára a lá, vagy szó végű négyfokú dallamok előfordulása. Minden más tájnál nagyobb Moldvában a kishangterjedelmű dallamok aránya. A pentaton dalok között a lá végűek mellett gyakoriak a más területen ritka szó és dó végződésűek is. A moldvai pentaton dalokra akárcsak az erdélyiekre, a b3-as főzárlat jellemző, vagyis a második sor záróhangja kisterccel magasabban van a négysoros dallam záróhangjánál. Jellemző Moldvára az egy dallamtípuson belüli változatokban a többféle főzárlat. Más tájakon találhatónál nagyobb számban fordulnak elő két és háromsoros dalok. A régi stílusú dalok változatgazdagsága jelzi, hogy Moldvában a legutóbbi időkig élt és fejlődött ez a régi hagyományunk. Az itt hallható pentaton keservest pár éve énekelte egy somoskai asszony. Ennek a dalnak sok változata ismert ezen a vidéken énekesektől és furulyásoktól is gazdag díszítéssel. (01. hang: S ehol én elmegyek)

A többi tájegységtől elkülöníti Moldvát a nagy mértékű idegen, főleg román hatás is. A dallamokban gyakori a bővített szekundlépés és a fríg zárlat (a végű dallam ti helyett ta hanggal érkezik a záróhangra), ami a román népzenében és más balkáni népek zenéjében is jellemző. A dallamstrófa más tájegységeknél nagyobb arányban előforduló AABB sorszerkezete szintén a román népzenére jellemző. Az egyértelműen a román népzenéből történő dallam és szövegátvételek mellett román hatás mutatkozik a refrénes dalok gyakoriságában is. A dallamok VII-es főzárlata (amikor a főzárlat nagy szekunddal mélyebb a dal záróhangjánál) nemcsak a román zenében, hanem rokon népeink, például a csuvasok zenéjében is gyakori, nem lehet tudni tehát, hogy ez a jellegzetesség egy régi hagyomány megőrzése, vagy idegen hatás. A Tavaszi szél vizet áraszt kezdetű közismert moldvai virágének mellékelt lujzikalagori változatában megtalálható a fenti jellemzők közül a fríg zárlat, a VII-es főkadencia és a refrénesség egy sajátos formája. Dallama Faragó József szerint román, vagy orosz eredetű kolinda dallamból származik. A régi felvételen megfigyelhető a koboz énekkísérő szerepe is. (02. hang: Tavaszi szél utat száraszt)

A moldvai dalok feltűnően gazdag díszítésekkel kerülnek előadásra a mai napig. Bartók száz éve még Székelyföldön is hasonló gazdag díszítéseket talált. Ezek azóta eltűntek. Moldvában a gyorsabb, kötött tempójú dalokat is gyakran díszítik. A díszítésben kevés a rögtönzés, mivel sokat énekelnek csoportban, például a guzsalyasokban. Előadásmódjukból hiányzik a dinamikai árnyalás. A dalok szövegsorai leggyakrabban nyolc szótagosak, de gyakoriak a hat szótagos dalok is. Az úgynevezett „jajnóta-szerű” dallamokban előfordul a dalon belüli szótagszám bővülés, ami az erdélyi népi tánczenére is jellemző. Gyakran énekelnek különböző tartalmú versszakokat egymás után kapcsolva ugyanarra a dallamra. Régies jelenség Moldvában, hogy gyakran a szöveg minden sorát megismétlik. Moldvában mai napig élő gazdag hagyományként jelen vannak a legrégibb balladaszövegeink, melyek közül több csak innen került elő. Az itt hallható balladát csíki előadója a „Te Deum” dallamával szinte teljesen megegyező dallamra énekelte. (03. hang: Három árva balladája)



Felhasznált szakirodalom:

  • Faragó József – Jagamas János: 1954 Moldvai csángó népdalok és népballadák. Bukarest
  • Faragó József: 1977 Balladák földjén. Bukarest
  • Jagamas János: 1977 Adatok a romániai magyar népzenei dialektusok kérdéséhez; Zenetudományi Írások. Szerkesztette Szabó Csaba. 2551. Bukarest
  • Jagamas János: 1984 Szemelvények Trunk népzenéjéből. A népzene mikrokozmoszában. Tanulmányok. Sajtó alá rendezte, az utószót írta és a függeléket összeállította Almási István. 208227. Bukarest
  • Pávai István: 2005 Zene, vallás, identitás a moldvai magyar népéletben. Tanulmányok, interjúk. Budapest
  • Szalay Olga: 1988 A moldvai dialektus néhány sajátossága Veress Sándor gyűjtése alapján. Zenetudományi Dolgozatok 1988. 183–202.
  • Vargyas Lajos: 2002 A magyarság népzenéje. Budapest
  • Veress Sándor: 1931 Népzenei gyűjtés a moldvai csángók között. Ethnographia. 3. 133-143.
  • Veress Sándor: 1989 Moldvai gyűjtés. Magyar Népköltési Gyűjtemény XVI. Szerkesztették Berlász Melinda és Szalay Olga. Budapest

Kattintással tovább a következő részhez