Tázló Demo
20 Aug 2013 | Folk

Hegedű, kiscimbalom

Németh László: Magyar népzene Moldvában  9. rész  Hangszerek / 6.

Hededűjét eladásra kínáló cigányzenész. Redojé / Rădoaia (Moldva)

Hededűjét eladásra kínáló cigányzenész.
Redojé / Rădoaia (Moldva), 2004. 06. 15.
Fotó: Németh László

A hegedű

Moldvában a – mint sok más tájon – egészen a legutóbbi időkig a nagyobb táncalkalmak legfontosabb hangszere volt. Moldvában hedegűnek, muzsikának, vagy cinigének is nevezték. A rendelkezésünkre álló felvételeken játszó magyar és cigány hegedűsök játéktechnika és stílus szemponjából széles skálán mozognak az amatőr falusi parasztzenészek és a városi „népi együttesben” játszó, kottaismerő professzionális cigányzenészek között. Sajnos – a hangszeres gyűjtések késői megkezdése miatt – olyan egységes, speciálisan erre a tájegységre jellemző játéktechnikai és stílusbeli hagyomány, mint például a Mezőségen, Moldvában valószínűleg nehezen határozható meg, mindenesetre ennek kutatása még várat magára. Megnehezíti ezt az is, hogy a zenészek többsége – a változó ízlésű kornak megfelelve – repertoárját és stílusát a román rádió, majd a televízió által is sugárzott népies műzenéhez igazította, sok közülük különböző kultúrházi nagyzenekarokban, vagy vendéglőkben is játszott, vagyis a mi szempontunkból nézve egyre jobban eltávolodott a hagyományos zenétől. Emellett azért persze bármelyik idős hegedűstől sokat tanulhat, aki moldvai népzenét szeretne játszani, de fontos feladat felderítenie, hogy az adott zenész repertoárjában és játékmódjában mi az, ami hagyományos helyi jellegzetesség és mi az, ami nemrég épült be egy globálisabb zenei divat hatására. Legújabb hatásként számításba kell venni azt is, hogy amikor a népzenei táborokban és fesztiválokon az igen jó fülű hegedűsöket egymással, vagy a furulyásokkal együtt állítják színpadra, az új „megrendelői igényhez” kiválóan alkalmazkodva megtanulják egymás dallamait, avagy stílusban, hangnemekben igazodnak egymáshoz. Így például a furulyásokkal sokat együtt zenéltetett prímások a hegedűn egyáltalán nem hagyományos, h-moll hangnemre transzponálnak bizonyos dallamokat.

A hagyományos hegedűjátékról általánosságban elmondható, hogy a jó hegedűsök intenzív ritmikával, nagy hangsúlyokkal muzsikáltak. A hegedűs dallamok hangneme leggyakrabban D-dúr, a-moll, d-moll, vagy A-dúr volt. Gyimeshez hasonlóan Moldvában is van olyan dallam, amihez a hegedű egyik húrját elhangolták, és így egyszerre két húron játszottak. Ilyen elhangolt húron játszott bulgarjászkát hallunk egy Lábnik mellett élő cigányzenésztől. (17. hang: bulgarjászka elhangolt hegedűvel)

Kiscimbalom

hegedű és kiscimbalom  Bogdanyest / Bogdaneşti (Moldva)

Gorzafalva mellett élő, erdélyi származású cigány muzsikusok. Stânga Gheorghe „Alecu” (1924) hegedűs és Matiş Ion „Nicu” (1921) cimbalmos. Bogdanyest / Bogdaneşti (Moldva), 2006. 08. 19. Fotó: Németh László

A kétszemélyes zenekari felállásban – amit a Klézse környéki csángók „egy pár cigány”-nak is neveztek – a hegedű kíséretében a 20. század elejétől egyre gyakrabban előfordult a koboz helyett a Románia más területeiről is ismert kiscimbalom. Fokozatosan vált egyre népszerűbbé és a 1940-es, 50-es évekre kiszorította a kobozt. A kiscimbalmon nyakba akasztva menetben is lehetett játszani. Hangolása kromatikus, úgynevezett zsidó hangolás, mely eltér az Erdélyben és Magyarországon szokásostól. Rövid, kemény verőket használva intenzív ritmusú akkordbontásos kíséretet szólaltatnak meg rajta, melybe beleszőve újra és újra felhangzanak a dallam részletei, variációi. A cimbalom tehát nem csak a koboz helyét, hanem valamelyest annak játékmódját is átvette. Néhány helyen még az 1980-as években is használatban volt, így még ma is élnek olyanok, akik kiválóan játszanak rajta. Több magyar cimbalmosról is hallottunk, de sajnos felvételek nem készültek velük. Az itt hallható felvételen redojéi cigányzenészek az öreg magyaros nevű klézsei táncdallamot játsszák. (18. hang: öreg magyaros)

Kattintással tovább a következő részhez