Tázló Demo
20 Aug 2013 | Folk

Kaval, tilinka, doromb, levélsíp, citera

Németh László: Magyar népzene Moldvában  6. rész  Hangszerek / 3.

kaval (Bálint Illés - Csík)

Bálint Illés (1922) kavalozik.
Előző hangszere puskacsőből készült.
Csík (Moldva), 2007. 04. 14.
Fotó: Németh László

Kaval

A moldvai magyar és román pásztorok ötlyukú, hosszú furulyaféléje a kaval. A csángók körében elsősorban Klézse környéki használatáról vannak adataink. A hangszer sajátos – a 3. és 4. fok között bővített szekundos moll – hangsora miatt csak bizonyos dallamok megszólaltatására alkalmas. Az itt hallható felvételen a csíki Bálint Illés motívikus közjátékok sorával fűzi össze az Édes Gergelyem dallam egyéni felfogású hangszeres változatát, melyet elmondása szerint Klézsén tanult.

(08. hang: gergelytánc kavalon)

Tilinka

A tilinka, vagy csilinka a moldvai magyarok különleges fúvós hangszere, amit tavasszal a fűzfaágak zöld kérgéből készítettek. A tilinka játszólyuk és dugó nélkül készül, a játékos nyelvét kissé a cső végébe dugva pótolja azt. A dallam a fúvás erősségétől függően megszólaló felhangokból áll össze.

Lőrinc Györgyné Hodorog Luca (1920) tilinkázik.

Lőrinc Györgyné Hodorog Luca (1920) tilinkázik.
Klézse (Moldva), é. n. Fotó: Zakariás Attila
Forrás – Pávai István: 2005 Zene, vallás, identitás a moldvai magyar népéletben. Tanulmányok, interjúk. Budapest, 106.

A fűzfakéreg néhány hét alatt megszáradt és tönkrement, így a tilinka speciálisan tavaszi hangszer volt. A tilinkán leggyakrabban játszott tavaszi havaljgatás (= vigasztalás) és a hozzá kötődő énekszövegek is mágikus jelentőségűek, hírül adják a holtaknak a tavasz és a megváltás érkezését.

(09. hang:  havaljgatás tilinkán)

A tilinkát lányok, asszonyok is használták, mint például a mellékelt felvételen játszó klézsei Hodorog András édesanyja, aki ezen a régi képen látható. Azt beszélik, hogy a szerelmes legény és leány messziről megismerte egymást a tilnkázásról. Tánckíséretre a tilinka nem volt használatban, bár a klézsei furulyások némelyike néhány táncdallamot is el tud vele játszani. Ma már dugóval ellátott fából készült tikinkákat is készítenek, a táncházi zenészek is ilyeneket használnak.

Doromb, levélsíp

A tilinkához hasonlóan leányok és még gyermekek is használták a dorombot, más (románból torzult) néven drembát, amin énekeket és táncdallamokat is játszottak. A körtelevélből, újabban nejlondarabból készített levélsípon is sokan tudnak játszani a mai napig. A levélsípon való játékot cicélésnek hívják Moldvában.

gyermek dorombbal (Somoska)

Benke Pál kisebbik fia Eduárd édesapja dorombját próbálgatja.
Somoska (Moldva), 2005. 12. 31. Fotó: Németh László

Citera

A citera moldvai használatáról keveset tudunk. A finn Wichmann György 20. század elején kiadott északi csángó tájszótára említi, ezt követően az 1994-ben Forrófalván készült egyetlen gyűjtés néhány dallama áll csak rendelkezésünkre, így hajdani jelentőségének felméréséhez további adatok gyűjtése lenne szükséges.

A fenti hangszereken elsősorban saját szórakoztatásra játszottak, de kisebb családi alkalmakon és guzsalyasban tánchoz is használhatták őket, ha nem volt kéznél erre a célra alkalmasabb hangszer. Hallgassunk meg egy táncdallamot egy kiváló klézsei dorombjátékostól. (10. hang: ruszászka dorombbal)

Ezekhez a hangszerekhez hasonló szerepet tölt be az utóbbi évtizedekben elterjedt, és így népi hangszernek nem tekinthető szájharmonika is.



Kapcsolódó és felhasznált szakirodalom és hangzó kiadványok:

  • Balogh Sándor (szerk.): 2001 Moldvai hangszeres dallamok sültün, kobzon hegedűn. Budapest
  • Kallós Zoltán: 1992 Gyere haza édes fiam. Moldvai magyar népzene. Archív felvételek Kallós Zoltán gyűjtéséből. (Műsoros kazetta, Budapest)
  • Kerényi Róbert (összeállította): 2003. Honn vagysz-e, honn vagysz-e? Moldvai csángó magyar énekek és hangszeres dallamok. Etnofon ED-CD 056 audio CD. Budapest
  • Pávai István: 1993 Az erdélyi és moldvai magyarság népi tánczenéje. Budapest
  • Pávai István: 2005 Zene, vallás, identitás a moldvai magyar népéletben. Tanulmányok, interjúk. Budapest
  • Sárosi Bálint: 1998 Hangszerek a magyar néphagyományban. Budapest

Kattintással tovább a következő részhez