Tázló Demo
20 Aug 2013 | Folk

Táncdallamok

Németh László: Magyar népzene Moldvában  12. rész

A sokszínű moldvai táncdallamok

Tázló táncház a Müsziben

Tázló táncház a Müsziben

A moldvai tánczenei repertoár – akárcsak a táncok – közép-európai, kárpát-medencei és balkáni gyökerekkel rendelkeznek. A táncok többségéhez egyetlen, sokszor ismétlődő dallam kötődik. A polgári eredetű és a balkáni gyökerű dallamok között is több van, melyeknek megfelelőjét megtalálhatjuk a gyimesi tánczenében a szintén egy-egy dallamhoz kötődő úgynevezett apró táncok és a héjszák dallamai között. A táncházakban ma elterjedt, negyvennél több kör és páros tánc és a táncokhoz tartozó dallamok eredetének és történeti rétegeinek feltárása a további kutatás feladata. Néhány egyértelműen műzenei eredetű, változatokban szegény táncdallam esetében már csak zenei alapon is valószínűsíthető, hogy ezek a táncok az utóbbi néhány évtizedben váltak divatossá, vagyis csak igen korlátozott mértékben tekinthetők hagyományos értelemben vett néptáncnak.

Öves és kezes

A táncrepertoár valószínűleg régóta jelenlévő és Moldvában máig legnépszerűbb elemei, az öves (szirba) és a kezes (hora) táncok. Dallamanyaguk önmagában is gazdag, és sokféle eredetű zenei anyagból tevődik össze. Az újabban nagyon gyakori műzenei eredetű öves dallamok (pl. 20. hang és 21. hang) mellett vannak olyan régebbi dallamok, amiket a furulyások is játszanak (07.  hang) és amiket a cigányok is a csángók szirbájaként tartanak számon és muzsikálnak. A mellékelt felvétel egy budapesti táncházban készült Klézse környéki cigányzenészekkel. (30. hang: öves) A kezes (hora) gyűjtőnévvel megnevezett táncok régiesebb dallamai között találjuk Klézse környékén az Édes Gergelyem megnevezésű, már idézett (08. hang) kisambitusú énekes dallamot. Ide tartozik a pusztinai, öreges kezesnek nevezett tánc dallama (15. hang) és az a kezesdallam is, amit a mellékelt felvételen hallható nagypataki hegedűs oláhosnak nevezett (31. hang: kezes) és Klézse környékének cigányzenészei is mind ismernek. A táncházas zenekarok és a Magyarországon szereplő moldvai zenészek gyakorlatában az utóbbi években terjedt el, hogy az öves és a kezes tánc zenéjébe magyar szövegű énekes dallamokat játszanak be, amiket az együttes énekese és a táncosok is énekelnek tánc közben. Fontos lenne megvizsgálni, hogy van-e ennek régi hagyománya a moldvai magyaroknál, vagy pedig a román népies műzenében gyakori énekelt szirba és hora dallamok mintájának legújabbkori átültetéséről van szó.

Magyar eredetű táncdallamok

Kárpát-medencei eredetű táncokkal és magyar eredetű táncdallamokkal főleg Klézse környékén találkozhatunk a moldvai magyarok körében. Magyar eredetű dallama van például a serény és öreg magyarosnak (16. hang és 18. hang) és a gyedojnak. A gyedoj táncához a mellékelt felvételen hallható magyar eredetű dallamon kívül több más dallam is tartozik. Ezt a táncot a román falvakban is táncolják. (32. hang: gyedoj) A táncpárt alkotó, csak a magyar falvakban előforduló öreg és serény magyarosnak énekelt változata is ismert. Táncolás közbeni éneklésre csak az Édes Gergelyem és az öreg magyaros esetében van adatunk Klézse környékéről. Figyelemre méltó, hogy a románnak tartott táncok közül többhöz tartoznak magyar nyelvű táncszavak (ihogtatások) és némelyik dallamának magyar nyelvű énekes változata is előkerült. Magyar szövegű vokális dallamok alkotják a csárdás nevű tánc zenéjét is. Ezek a dallamok azonban népies műdalok, amik valószínűleg az 1950-es évektől a magyar iskolák tanárai által terjedtek el. Érdemes lenne a moldvai csárdás táncának és zenéjének eredetére vonatkozó adatgyűjtést végezni a második világháború utáni időszak magyar iskoláinak ma már hetven évnél idősebb volt diákjai körében. Érdekes, hogy a serény magyaros dallamának közeli változatára a Tatros és Tázló völgyi székelyes csángóknál és a moldvai román falvakban is táncolnak egy fredelus nevű, nem Kárpát-medencei eredetű táncot, amit a mellékelt felvételen Tázló menti zenészektől hallunk. (33. hang: fredelus)

Kattintással tovább a következő részhez